RMI-1 X/H (tervezője: Varga László) Feladatköre: Romboló (A Me-210-el egy kategóriába sorolható feladatköre szerint.), földi célpontok támadása, valamint felderítés. Fegyverzete: 2x2 db nehézgéppuska a szárnytőben, 1 db közvetlen irányzású géppuska a hátsó lövész számára, 2 db hátrafeé tüzelő, távirányítású törzsgéppuska, melyet szintén a hátsó lövész kezelt, 300 kg bomba a pilótafülke alatti zárt bombatérben. Különlegessége: Az RMI-1 volt a világ első légcsavaros gázturbinával tervezett repülőgépe. Hajtóművéül a Jendrassik György által épített Cs-1 típusú 1000 LE-s gázturbina került beépítésre. Az 1000 LE talán kevésnek tűnik, de ne felejtsük el, hogy ez nem egy hagyományos motor. [A gázturbina előnyei a dugattyúmotorral szemben: 1. sokkal kisebb méretű és tömegű a hagyományos motornál, 2. a gázturbina üzemenyagfogyasztása sokkal kedvezőbb, 3. hideg időben is könnyen indítható, 4. felépítése egyszerűbb.] Újdonság volt a körgyűrűs égéstér és az, hogy az üzemanyag egy részét közvetlenül a turbinatérben égette el a legjobb hatásfokkal. Ez a világ első használható turbinaterve. Gyártását a fejlesztés elhúzódása miatt később elvetették. A Cs-1 gázturbina eredeti példánya ma is megtekinthető a budapesti Közlekedési Múzeum gyűjteményében, a Petőfi Csarnokban. Magyar szempontból újdonság volt, hogy ez az első olyan repülőgéptípus, melyet fémhéjszerkezettel terveztek, vagyis dúralumínium lemezekkel volt burkolva. Általában a sokkal olcsóbb és egyszerűbb vegyes építést alkalmazták (fa, fém, vászon). Valószínűleg kevéssé ismert, hogy az RMI-1 X/H volt a magyar repülőgépgyártás legkomolyabb önálló fejlesztése. Gyártója: RMI (Repülő Műszaki Intézet) Székesfehérvár-Sóstó-i üzeme. Története: 1940-ben kezdődött el a nagy munka, mely fölülmúlta az intézet összes addigi vállalkozását. A 3 üléses harcigép számára kiválasztott gázturbina merész tervnek bizonyult, de a minden addiginál könnyebb hajtóműnek köszönhetően a gép méretei kisebbek lettek, a váható teljesítmények pedig kiemelkedőnek ígérkeztek. Az Aerotechnikai Intézet szélcsatorna tesztjein letisztázódott a gép végleges formája. A fémhéjszerkezet számítási módszerét Dr. Petur Alajos alkotta meg. Varga László gépeinél visszatérő motívumnak számít a kettős törésű trapéz szárny, melybe beépítésre került a turbina. Az üvegezett orrészben a bombacélzó foglalt helyet.   1942-ben az X/H gép szerelésének idején kísérleti műszerberendezési nehézségek és egyéb sürgős háborús feladatok miatt a Jendrassik-gázturbina kísérleteket leállították. Ekkor hajtómű hiányában a gép építése rövid időre leállt. Végül úgy döntöttek, hogy új motorágyak tervezését követően a Csepelen a Messerschmitt programhoz gyártásra kerülő DB-605 motorokat építik be. A gépet ekkor átszállították a Ferihegyi Repülő Kísérleti Műhelybe. 1943 közepére készült el az átalakítás. A nehéz dugattyús motorok azonban jelentősen befolyásolták az egész gép súlypontelosztását, ezért a farokrészbe egy 30 kg-os pótsúlyt kellett betenni. Az RMI-1 fejlesztését erősen hátráltatta az időközben megszületett német-magyar repülőgép-gyártási együttműködés, melynek keretében a hasonló célokra tervezett Me-210 Ca-1 rombolót is gyártásba vették az akkor alakult Dunai Repülőgépgyárnál. Habár az RMI-1 még a DB-motorokkal is jobb teljesítményeket ígért, mint a német Me-210, a különböző üzleti érdekek döntöttek. Ez a döntés pedig nem katonai döntés volt. A Me-210 kiválóságáról soha nem terjengtek legendák, sőt a sorozatgyártás legelején kiderült, hogy súlypontproblémák miatt a gép törzsét 1 méterrel meg kell hosszabbítani. Ez a baki újabb lendületet adott a magyar vetélytárs fejlesztésének. 1943 őszén végre megkezdődtek az X/H gurulópróbái. Egy ilyen próba során tönkrement az egyik futómű, emiatt vissza kellett vinni a gépet a műhelybe. Abban az évben már nem végeztek több kísérletet. Az X/H-val párhuzamosan épült a gyakorlóváltozat az X/G, mely egyúttal a harci változat várható repülési tulajdonságainak vizsgálatára is szolgált. Ez vegyes építésű volt (Erről maradtak fenn fotók.) és 2 db 240 LE-s AS-10 C motort kapott. Az RMI-1 minden tekintetben megfelelt a korabeli elvárásoknak, ám a fentebb említett Me-210 gyártás miatt az akkor vezetők nem támogatták ezt az úttörő magyar kezdeményezést. 1944 nyarán még az előző gurulópróbán elszenvedett sérüléseket javították, amikor egy amerikai bombatámadás alatt X/G társával együtt megsemmisült. Festés: Nem ismert.   Műszaki adatai (DB-605 változat):   Fesztáv: 14 m Hossz: 10,4 m Magasság: 3,9 m Szerkezeti tömeg: 3834 kg Felszálló tömeg: 5500 kg Max. sebesség: 550 km/h Hatótáv: 3000 km Repülési magasság: 10000 m Motor: 2 db Cs-1 gázturbina (1000 LE), később 2 db DB-605 (1450 LE)   Köszönet a képekért és a segítségért Winkler Lászlónak!